VII. Fejezet

Hellóóóó! :)

Meghoztam a fejezetet. :) Őszinte leszek. Azt hittem hogy nem tudok  a hétvégén fejezetet hozni. De mégis! Sikerült összehoznom így este/ éjszaka. :P Remélem tetszeni fog :) Ha megkérhetnélek titeket, akkor írjatok kommentet. Jól esne :)

Még annyit mondanék vagyis inkább írnék hogy megnéztem a fiúk amerikai X Factoros fellépésüket és hát ahw.. *-* kb. ennyit tudnék mondani :)  

Most pedig fejezet! :* 

xoxo Agnes

Azt beszéltük meg, hogy Louis és Liam alszik a vendégszobában, és mivel Florencia rengeteget aludt nálam én már megszoktam,ezért ő aludt mellettem. Csakhogy egyetlen egy gond volt ezzel a tervel. Az, hogy egy embert nem tudtunk elhelyezni. Szerencsémre ez az egy ember bevállalta, a kanapén alvó szerepét. Ezért hálás voltam Harrynek. Mindenki nekiállt készülődni a lefekvéshez. Három fürdő van a házban, viszont mégis egy órába telt mire sikerült bejutnom az egyikbe. Próbáltam gyors lenni, de nem sikerült.. Húsz percet csak álltam, és hagytam hogy a forró vízcseppek végigfussanak a hátamon. Szerettem ezt az érzést. Amikor már éreztem hogy kezdek szétázni, gyorsan megmostam a hajamat is.
Miután készen lettem magamra kaptam a kedvenc Victoria's Secrets pizsimet és kifésültem a hajam.
Még egy kicsit csöpögött belőle a víz, amikor bementem a szobámba hogy aludjak. Csakhogy az a probléma nem volt elég, hogy Flor elfoglalta az egész ágyamat, így tíz perc szenvedéssel tudtam helyet csinálni magamnak, de mikor már majdnem elaludtam, akkor drága barátnőm elkezdett rugdosni és azt mondogatta magában "Liam. Liam itt van, és találkoztam vele." és még ehhez hasonlókat. Na az a pillanat volt az, amikor elhatároztam, én nem fogok tovább mellette szenvedni. Így hát fogtam a párnámat és a takarómat, majd lebattyogtam a nappaliba. Már készültem arra, hogy rávetődjek a kanapéra amikor egy horkantást hallottam. Itt a felismerés villámcsapásként ért. Rá kellett jönnöm, hogy a kanapé már foglalt. Így hát inkább letelepedtem a földre. Valljuk be jobban volt ott mint a rugdosó beszélő barátnőm mellett.
...
Hirtelen jött  fájdalom.. Ez volt az amitől felkeltem. Ez a fájdalom az oldalamban volt, és nem nevezhető kicsinek.
-Ááááá! -fáradt és fájdalmas nyögés volt az ami elhagyta a számat. Ez volt az első reakcióm, és ez után pedig a fájdalmas ponthoz kaptam a kezem.
-Basszus! Te mit csinálsz itt?-Harry fáradt de egyben ijedt hangját hallottam, de felnézni rá nem volt erőm.
-Aludtam...-nagy nehezen ülő helyzetbe tornáztam magam.
-De hogy-hogy itt?
-Hosszú...-el tudtam képzelni mennyire hülyén nézhettem ki. -Ugyan mennyi az idő?
-2:16.
-Mégis hova készültél az éjszaka kellős közepén ilyen sebesen?
-Gondoltam iszok egy pohár vizet.. Csakhogy nem számítottam rá,hogy valaki éppen a földön alszik.-kicsit elnevette magát.
-Drága Harry! Ha mások is vannak a házban akkor erre mindig, ismétlem mindig gondolni kell!
-Ne haragudj drága Agn. Ezentúl számítani fogok a jelenlétedre. De ha most megbocsájtasz akkor kimennék a konyhába inni. Mindjárt jövök.- én erre csak bólintottam egyet, majd ő kiment a nappaliból. Amint a látóteremből kiért, én rávetődtem a kanapéra, majd betakaróztam Hazz ideiglenes takarójával. Imádtam a kanapénkat. Kényelmes és ráadásul hatalmas is volt, még úgy is hogy össze volt csukva. Lapjával 3 ember is elfért rajta, és ez vicces volt.
Éppen, hogy elhelyezkedtem rajta és lehunytam a szemem, valaki elkezdett bökögetni.
-Hmmmm?-hátrafordultam,és megláttam Harryt, aki olyan arcot vágott mint egy kisgyerek.
-Én hol fogok aludni?
-Három lehetőséged van. Első a föld.-itt megrázta a fejét. Erre bólintottam egyet.-A második, a rugdosó és álmában Liamről beszélő barátnőm, Flora mellett, és a harmadik pedig az hogy itt mellettem a kanapén, ugyanis én innen el, nem fogok menni.
-Hát a harmadikat választanám.-bólintottam egy aprót, és az újonnan szerzett alvótársam pedig befeküdt mellém.
-És most alvás!- ez volt a végső mondatom, ugyanis egyből mély álomba csöppentem.
...
-Agiiiiiiiiiii!- Ismét fájdalmat éreztem. Csakhogy most drága barátnőm miatt, aki nagyon profin tudja felvinni a hangját a csillagos égbe. A mesékben ezektől a hangoktól el szoktak törni a poharak.
Az első kezembe kerülő tárgyat, ami abban az esetben egy távirányító volt, a hang irányába dobtam. ettől Flor felnyögött. Ebből azt a következtetést sikerült levonnom, hogy eltaláltam. Ennek belül nagyon is örültem.
-Ezt most miért?
-Azért, mert már mondtam hogy nem adj ki ilyen hangot!-halál nyugodtan, csukott szemmel beszéltem barátnőmhöz.
-De én csak kerestelek!
-Meg vagyok!
-Feltűnt. Nem csodálom, hogy otthagytál éjszaka. Én is inkább aludnék Harry karjaiban mint melletted. -Na amikor a mondata eljutott a tudatomig, felriadtam. Kinyitottam a szemem és Harry fedetlen mellkasa volt a szemem előtt, és az illető pedig magához ölelve aludt.
-Harry!!!-kicsit megütögettem a mellkasát.-Kelj fel, és légyszíves engedj el!-kicsit nyűgösen de elengedett, és kinyitotta a szemét.
-Bocsi!-ennyit mondott, majd nagy nehezen felült a kanapéra, de lehúzta rólam a takarót, ugyanis azzal bugyolálta be magát.